CSÍKSZENTIMRE ÉS A HENTEREK
A kúriaépíttető Henter család neve 1624-ben bukkant fel először a Csíkszentimrével kapcsolatos okiratokban.
Az Alcsíki-medencében, Csíkszeredától 11 km-re, az Olt partján fekszik a mai Csíkszentimre. Nevét középkori, Szent Imrének szentelt templomáról kapta. Lakossága a 2021-es népszámlálás előzetes adatai szerint 2066 fő. Nagyrészt a községhez tartozik a gyógyhatású forrásokban és mofettákban gazdag Csíkszentimrei Büdösfürdő is.
A község területe évszázadok óta lakott. A legrégibb itt talált régészeti lelet egy, a neolitikumból származó balta, de az utóbbi évtizedekben zajló régészeti terepbejárások során 4. századi, valamint Árpád-kori leletanyag is került a felszínre.
Leglátványosabb és egyik legrégibb, máig fennmaradt épülete a Henter-kúria néven ismert 18. századi udvarház, amely valószínűleg egy, a Hadnagy családhoz kapcsolódó épület helyére épült.
A kúriaépíttető Henter család neve 1624-ben bukkant fel először a Csíkszentimrével kapcsolatos okiratokban. Ekkor Hadnagy Kata férjeként jelent meg a sepsiszentiványi Henter András, későbbi sepsiszéki alkirálybíró. Ezzel elkezdődött a Henterek és Csíkszentimre közös története.